ELMARK 64405 túlfeszültség levezet SPD-DC-D5/3pN In 5kA

ELMARK elektronikai katalógus 2026 1.rész

ELMARK elektronikai katalógus 2026 2.rész

ELMARK világítástechnikai katalógus 2026 1.rész

ELMARK világítástechnikai katalógus 2026 2.rész

ELMARK elektronikai katalógus 2025

ELMARK világítástechnikai katalógus 2025

ELMARK elektronikai katalógus

ELMARK világítástechnikai katalógus

ELMARK 64405 általános leírása:

Mi a túlfeszültség?

A túlfeszültség egy hirtelen, nagy intenzitású feszültségnövekedés az elektromos hálózatban. Ez a jelenség leggyakrabban villámlás, vagy a hálózaton bekövetkező hirtelen változások (pl. kapcsolások) miatt alakul ki. A túlfeszültség károsíthatja az elektromos készülékeket, sőt, akár tüzet is okozhat.

Miért fontos a túlfeszültség védelem?

A túlfeszültség védelem célja, hogy megvédje az elektromos berendezéseket ezektől a káros hatásoktól. A túlfeszültség levezetők feladata, hogy a túlfeszültséget a földbe vezessék, így megakadályozva, hogy az károkat okozzon a berendezésekben.

Hogyan működnek a túlfeszültség levezetők?

A túlfeszültség levezetők általában nemlineáris elemeket tartalmaznak, amelyek normál körülmények között nagy ellenállást mutatnak. Túlfeszültség esetén azonban ezek az elemek nagyon alacsony ellenállásúvá válnak, így az áram a levezetőn keresztül a földbe folyik.

A túlfeszültség levezetők típusai:

 * Varisztorok (VDR): A leggyakrabban használt túlfeszültség levezetők. Főként félvezető anyagokból készülnek, amelyek ellenállása a feszültség növekedésével gyorsan csökken.

 * Gáz töltésű túlfeszültség levezetők: Egy kis gáztartályban helyezkednek el, amelyben elektromos ív keletkezik túlfeszültség esetén.

 * Oxid-cink levezetők (MOV): Kerámia anyagból készülnek, és nagy energiájú túlfeszültségek elvezetésére alkalmasak.

Hol helyezik el a túlfeszültség levezetőket?

A túlfeszültség levezetőket általában az elektromos hálózat bevezető pontjánál, illetve az egyes készülékek vagy berendezések előtt helyezik el. A védelem hatékonysága érdekében fontos, hogy a levezetőket megfelelően méretezzék és telepítsék.

A túlfeszültség levezetők kiválasztása:

A megfelelő túlfeszültség levezető kiválasztásakor figyelembe kell venni a következőket:

 * A védendő berendezés típusa és értéke: Minél érzékenyebb a berendezés, annál nagyobb védelmet igényel.

 * A várható túlfeszültségek nagysága és időtartama: A levezetőnek képesnek kell lennie elvezetni a várható legnagyobb túlfeszültséget is.

 * A hálózat típusa és jellemzői: A hálózat feszültsége, frekvenciája és egyéb jellemzői befolyásolják a levezető kiválasztását.

Összefoglalva:

 A túlfeszültség levezetők fontos szerepet játszanak az elektromos berendezések védelmében. A megfelelő típusú és méretű levezető kiválasztása és telepítése elengedhetetlen a hatékony védelem érdekében.

A túlfeszültségek csak a másodperc tört részéig állnak fenn, ezért tranziens feszültségeknek vagy röviden tranzienseknek is nevezzük őket. Ezek felfutási ideje nagyon rövid, néhány mikroszekundum, majd viszonylag lassan, akár 100 mikroszekundum alatt futnak le.

A túlfeszültségek a következő események miatt jönnek létre:

Villámkisülések (LEMP)
A villámkisülésre alkalmazott szakkifejezés a LEMP. Ez a Lightning Electromagnetic Pulse (villám által okozott elektromágneses impulzus) rövidítése.
A zivatarokból lecsapó villámcsapások rendkívül nagy tranziens túlfeszültségeket okoznak. Ezek sokkal nagyobbak a kapcsolási műveletek vagy elektrosztatikus kisülések miatt keletkezőknél. Igaz viszont, hogy a többi okból keletkező túlfeszültségekhez képest sokkal ritkábban következnek be.

Kapcsolási műveletek (SEMP)
A kapcsolási műveleteket a SEMP betűszóval jelölik. Ez a kapcsolási elektromágneses impulzust jelenti.
A kapcsolási műveletek alatt ebben az összefüggésben a nagyteljesítményű gépek kapcsolását vagy az áramellátó hálózatban fellépő zárlatokat értjük. Az ilyen folyamatoknál az érintett vezetékekben a másodperc tört része alatt nagyon nagy áramváltozások következnek be.

Elektrosztatikus kisülések (ESD)
Az ESD betűszó az Electrostatic Discharge (elektrosztatikus kisülés) rövidítése, és a nevének megfelelően az elektrosztatikus kisülést jelöli.
Itt arról van szó, hogy amikor különböző elektrosztatikus potenciálú testek közelednek egymáshoz vagy megérintik egymást, elektromos töltés megy át az egyikről a másikra. Ismert példa erre az az eset, amikor valaki egy szőnyegen menve feltöltődik, majd egy földelt fémtárgyon – például egy fémkorláton – ez a töltés kisül.

Fontos megjegyezni: A túlfeszültség levezetők nem nyújtanak 100%-os védelmet, de jelentősen csökkentik a károk kockázatát.

A készülékek és berendezések védelméhez szükséges intézkedéseket a levezető kiválasztása és a várható környezeti behatások függvényében két vagy három fokozatba lehet besorolni. Az egyes fokozatok védőkészülékei alapvetően a levezető-képességük nagyságában és a védelmi szintjükben különböznek, a védelmi fokozathoz tartozásuknak megfelelően.

Háromfokozatú védelmi koncepció elkülönülten telepített védelmi fokozatokkal:

• T1 típus: villámáram-levezetők
  Védelmi szint < 4 kV, a beépítés szokásos helye: főelosztó
• T2 típus: túlfeszültség-levezetők
  Védelmi szint < 2,5 kV, a beépítés szokásos helye: alelosztó
• T3 típus: készülékvédelem
  Védelmi szint < 1,5 kV, a beépítés szokásos helye: a végberendezés előtt
  Az 1. és 2. védelmi fokozatokat T1+T2 típusú kombinált levezetőként is meg lehet valósítani. Ez a védőkészülék kielégíti az 1. és 2. levezetőkkel szemben támasztott követelményeket. Lényeges előnye az egyszerű telepítés. Semmilyen különleges beszerelési feltételt nem kell betartani.
  Háromfokozatú védelmi koncepció T1+T2 típusú kombinált levezetővel és külön T3 típusú levezetővel:
• T1+T2 típusú kombinált levezető
  Védelmi szint < 2,5 kV, a beépítés szokásos helye: főelosztó
• T3 típus: készülékvédelem
  Védelmi szint < 1,5 kV, a beépítés szokásos helye: a végberendezés előtt.

Az áramkörökbe becsatolt túlfeszültségek a legtöbb esetben jelentős mértékben károsítják a készülékeket és berendezéseket. Az állandóan használatban levő készülékeknél ez a kockázat különösen nagy. Itt ezek a károk rendkívül nagy költségeket okozhatnak. Nem csak a megrongálódott készülékek újrabeszerzése vagy javítása kerül pénzbe. Még több költséget jelent a berendezés hosszabb kiesése, vagy éppen a szoftver vagy az adatok elvesztése.